A dicsőségnek ára van!
Sok barátom van, de ez azért nem jelenti, hogy én vagyok a suli legnépszerűbb embere. Egy nap aztán különös változás következett be. A tornaórán egyest kaptam, mert otthon felejtettem a cuccomat. El volt rontva a napom. Az egyik tanár azt tanácsolta, hogy sétáljak egy kicsit az udvaron. Kicsit tényleg megkönnyebbültem. Eszembe jutott, hogy régebben szerettem utánozni az állathagokat. Körülnéztem, közel s távol senki. Elkezdtem ugatni aztán nyávogni. Legjobban a lónyerítés ment. Egyszercsak nevetés tört ki. KIderült, hogy a tesitanár egy másik osztály fiú diákjaival éppen a parkban gyakorol. Ettől kezdve sokáig mindenki gebének becézett, az iskola tudta, ki vagyok.
Ezt egy újságban olvastam.
Frontális ütközés
Általáben biciklivel megyek suliba, de egy nap kilyukadt a kereke a bicajomnak, és így anyu lerobbant bringáján kellett a suliba mennem.A bringán rosszak voltak a fékek.A suli udvarán kerekeztem át.Bambulva nézelődtem,és nem vettem észre, mikor felbukkant előttem a félelmetes matektanár.Már nem tudtam, sem lefékezni, sem pedig kikerülni és telibe találtam a legérzékenyebb ,,pontját".Az arca eltorzult a fájdalomtól, és elsétált.A nap további részében rosszalló pillantásokkal büntetett, de a suliban a többiek hősként ünnepeltek.
Timi,15éves |